Anglia, nem Anglia – Dárday István Jutalomutazás című filmjéről

Isten áldja az 53 magyar film elnevezésű programot, melynek célja, hogy az elmúlt század már-már elfeledett, ámde jelentős alkotásait megismertesse a közönséggel. Párhuzamos kétféle fórumon juthatunk hozzá a filmekhez: az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapján dátumra lebontva megtalálhatjuk a soron következő filmek vetítési időpontját, sőt azonnal meg is vásárolhatjuk jegyünket. Ha valaki kényelmesebb, és hajlandó rábízni magát a véletlenre, minden vasárnap kb. 21:00 órától a Duna Tv-n megnézheti valamelyik alkotást.

Az 53 film blokkokra van osztva. A moziban következetesen egy hónapban egy blokkot adnak le minden héten, a tévében azonban teljesen esetleges a sorrend (legalábbis annak tűnik). darday-7386-12193400

2013. április 21-én a VI., vagyis Retusálás nélkül elnevezésű csoportból vetítettek filmet – immár harmadik alkalommal -, a Jutalomutazás címűt. A film 1974-ben készült és Dárday István rendezte. A korábban megtekintett alkotásokhoz hasonlóan ezúttal is amatőr szereplők játszottak, és inkább házi videóra emlékeztetett, mint professzionális filmre. Hozzáteszem, ez nem elmarasztalás.

A port.hu-n filmszatíraként felcímkézett mozi valóban okoz meglepetést egy mai huszonéves számára. A Úttörő Szervezet jutalomutazást ajánl fel egy jól tanuló, jó magaviseletű, munkáskezek alatt felnőtt, hangszeren szépen játszó tizenéves diáknak. Ám ezt a diákot előtte meg kell találni. Forgó Anna (Simai Mária) párttitkár felkerekedik, és számos házhoz ellátogat, hogy megtalálja azt a gyereket, aki minden követelménynek kifogástalanul megfelel. Nincs egyszerű dolga, már-már feladná, amikor is elterjed a hír, hogy van egy kamasz fiú, Balogh Tibi (Borsi József), aki okos és tehetséges. A párttitkárnőt is meggyőzi a zenekarban gitározó-éneklő szőke fiú, és azonnal küldenek a szüleiért, hogy írják alá az utazáshoz szükséges papírokat. Nem ám a Balatonra kell az útlevél, egyenesen Angliába! A szülők gyorsan áldásukat adják az utazásra, ám Baloghné (Tamás Kálmánné) egyre többet tépelődik azon, hogy talán mégsem jó ötlet, hogy egy teljes hónapra magukra hagyja őket a fiuk. Hiszen munka is akad elég a ház körül, pénz is kell, és mire Tibi hazajönne, addigra már más ember lenne. A társaság magával rántaná, és végleg átmosná a kisfiuk agyát. Inkább ez itt a probléma.

Hetekig ez a téma a faluban, a haverok cikizik, a felnőttek odavannak, hogy ez egy soha vissza nem térő lehetőség, talán Tibi is örül a vakációnak, Anglia, Anglia, az egész falu ezt a szót ízlelgeti. Minden tudja, hogy mit kellene csinálni, mindenkinek van véleménye, de Baloghné akkor sem nyugszik – elhamarkodott volt az az aláírás. Átvitázott családi vacsorák, és egy sikertelen próbálkozás ismét rábeszéli férjét (Tamás Kálmán), hogy menjenek el ismét, és mondják el, hogy nem engedik el a gyereket. Forgó Anna értetlenül áll a döntés előtt, de nem tud mit tenni. Keresnek egy új gyereket, egy kövérkés kislányt, aki az utolsó képkockákon többi sikeres társával már a MALÉV repülőgépén száll az egekbe, hogy aztán a következő földre éréskor már Anglia levegőjét szívja magába. Azt a levegőt, ami az embereknek szinte elérhetetlen, talán Tibinek is ez lett volna az első és az utolsó lehetősége, hogy ingyen töltse a nyarat nyugaton.

jutalomutazásLehetne-e haragudni a szülőkre? Természetesen igen, hiszen az anyuka aggodalma inkább tűnik önzőségnek, mint a fia iránti őszinte aggódásnak. Nem is a fiát félti – hanem önmagát. A saját magányától fél, hogy ezzel a „felvilágosító” úttal örökre elveszíthet a fiából valamit, s ezzel talán megszűnik a fia lenni. Jogos-e ez az aggodalom? Jogos, hiszen tizennégy évesen az ember fogékony, ráadásul nem akármilyen országban szemlélődhet arról, hogy milyen élet zajlik a sajátján kívül. Ráadásul a szülők vaksötétben tapogatóznak, bezárva az ország határain belülre minden olyan nagynak és félelmetesnek tűnhet. Tapasztalat nélkül könnyedén bele lehet látni valamiféle megrontó sátániságot az ismeretlenbe.

A film erőssége egyben a gyengesége is lehetne. Mindig érdekes amatőrökkel forgatott filmet nézni, néha sokkal intenzívebbek és megragadóbbak, mint a diplomás színészek, de ebben az esetben zavaró volt időnként az, hogy egyszerre sokan beszéltek, és így egy nagy zümmögő masszává olvadtak össze a hangok. Vagy ha valaki mégis szóhoz jutott egymaga, akkor halkan, ízes tájszólásban, mondattöredékekben beszélt, ami szintén nehezebbé tette a megértést. A lényeg persze hallható volt, és bájos volt az a közvetlen hétköznapiság, ami ezáltal a filmet áthatotta. jutalomutazas2

Borsi József mint Tibi szerethető karakter, azonban nem könnyű megmondani, hogy vajon ő mit gondol erről az utazásról. Ha a társai cikizik, akkor is jó képet vág, ha az asztal fölött összevesznek a szülei kissé elszontyolodik, ha éjjel az ágyban az ő ügyét beszélik ki, miközben azt hiszik alszik, akkor szintén – mindenre többnyire ugyanaz az arckifejezés a válasza.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s